Közvetlen környezetünk - Erdei iskolai program

A program időtartama: 5 nap

Helyszíne:  Tószegen található helyszínek és intézmények (lovarda, halastó, vadásztársaság területei, rét, helytörténeti múzeum).
 
A program célja:
1. A tanulók ismerkedjenek meg a közvetlen környezetükben található növény- és állatvilággal.

    Kerüljenek közelebb a körülöttük lévő természethez.

    Ismerjék meg saját lakóhelyük adottságait, értékeit.

    Ismerjék meg saját lakóhelyük múltját, hagyományait.

    Fejlődjön természettudományos gondolkodásuk a gyakorlatban szerzett tapasztalatok által.

    Ismerjék fel a természetvédelem fontosságát és lehetőségeit
2. A környezeti nevelés terén: 

    A tanév során tanult ismeretek elmélyítése, bővítése a gyakorlati, személyes tapasztalatokkal.

    A megszerzett ismeretek rendszerré formálása, rendezése.

    A természethez való viszony alakítása, környezettudatos szemlélet erősítése, a környezeti érzékenység fejlesztése.
 
3. Személyiség és gondolkodás: 

    A természethez fűződő megfelelő érzelmi, motivációs tényezők kialakítása, az élmények befogadó képességének fejlesztése.

    A hatékony megismeréshez szükséges gondolkodási műveletek, készségek és képességek fejlesztése élményszerzés, tevékenykedés útján.

    Ismeretszerzés, rendszerezés, tapasztalatok gyűjtése az egyéni adottságok, képességek, haladási tempó figyelembe vételével.

    Az adott gyermek személyiségéhez igazodó tevékenységek, vizsgálódások választása.

    A megszerzett ismeretek, tapasztalatok rendszerbe foglalása, komplex tudás kialakítása az összefüggések felismertetésével.

    A harmonikus környezet, a természet szépségének felismertetése.

    A természet és az ember egységének tudatosításával, az összefüggő rendszerek felismertetésével a gyermekek átfogó szemléletének

    kialakítása.
 
Használt módszerek:
~  Saját élményű, tevékenységközpontú tanulás
~  Interaktivitás 
~  Vizsgálati módszerek:
-         megfigyelés
-         érzéki tapasztalás
-         összehasonlítás
-         lényegkiemelés
~  Gondolkodási műveletek a tanulási folyamat során:
-          analízis
-          szintézis 
-          ok-okozati összefüggések felismerése
-          következtetés
Tanulói tevékenységek
-        növények és állatok vizsgálata
-        csoportos és egyéni megfigyelések, vizsgálódások
-        együttműködés
-        a közös tevékenységek összehangolása
-        a megfigyelések alapján következtetés levonása, megfogalmazása
-        neszek, zajok, zörejek megfigyelése, forrás megkeresése
-        madárhangok megfigyelése
-        illatok, szagok megfigyelése
-        kéregnyomatok készítése
-        növények meghatározása
-        állatgondozás 
-        a környezetbe nem illő tárgyak összegyűjtése
 
Szemléletfejlesztés
-        a természet megszerettetése
-        környezettudatos magatartásra nevelés
-        az ember és a természet közötti harmónia keresése
-        pozitív beállítódás kialakítása, személyiségfejlesztés
-        az értékek felismerése és befogadása
-        az érdekkonfliktusok oldása


Erdei iskolai program – lovarda

 

Sorszám

Idő

1. csoport

2. csoport

3. csoport

4. csoport

Felelős

1.

7.30 – 8.00

Gyülekező az iskolában.

Tanítók

2.

8.00 – 8.30

Séta a lovardába.

Tanítók

3.

8.30 – 9.00

A lovarda rendjének ismertetése, az állatok körüli viselkedés, a szerszámok használatának, a higiéniai szabályok megbeszélése, balesetvédelmi oktatás, feladatok kiosztása.

Szabó Éva egyesületi elnök

4.

9.00 – 11.00

Etetés, takarítás, szalmázás, istállórend kialakítása.

Minden gyermek az általa választott feladatba kapcsolódik be. Egy-egy ló körül 5 fős csoportokban dolgoznak.

Közben fakultatívan tízórai.

Egyesületi tagok, tanítók

5.

11.00 – 12.30

 

 

 

Az 1-2. osztályosoknak előadás 11.00 – 11.45, utána szabad játék 12.30-ig

 

Elméleti oktatás, lóismeret

Egyesületi tagok

A ló eredete, őse:

-     származása

-     méretének alakulása

-     életmódja

-     háziasítása.

A ló körül használt szerszámok (gondozás, patkolás), felszerelések (nyereg, kantár, szügyhám stb.)

A ló

-     testfelépítése (testtájak neve), mozgása

-     jellemzői (gerinces, emlős)

-     táplálkozása, fogazata – életkora

-     tenyésztése (telivér, félvér, hidegvér)

-     hasznosítása (versenyló, igásló)

Bátrabbak befonhatják a ló farkát, megpróbálhatják felemelni a lábát.

 

6.

12.30 – 13.30

Ebéd

Tanítók

7.

13.30 – 15.30

Csoportmunka forgószínpad szerűen

Egyesületi tagok, tanítók

 

 

Lóápolás: a korábban futtatott ló leszerszámozása, ápolása

Előkészítés lovaglásra, felszerszámozás

Lovagló óra megtekintése (gyakorló lovas gyerekek bemutatója), vezetőszáras lovaglás

kocsikázás

8.

15.30 – 16.00

Séta az iskolába

Tanítók

Erdei iskolai program – vízpart

 

Sorszám

Idő

1. csoport

2. csoport

Felelős

1.

7.30 – 8.00

Gyülekező az iskolában.

Tanítók

2.

8.00 – 8.30

Séta a halastóhoz, közben a zsilip megfigyelése.

Tanítók

3.

8.30 – 9.00

Balesetvédelmi oktatás, a viselkedés, higiénia, szabályainak megbeszélése.

Egyesüli elnök

4.

9.00 – 9.45

Előadás, beszélgetés:

A víz, mint életközösség, a mi szűkebb környezetünkben leggyakoribb növények, halfajok, vízparti rovarok (szúnyog, szitakötő, kérész)

Víz- és halgazdálkodás.

A Tisza és a tó kapcsolata, árvíz.

Egyesületi tagok

5.

9.45 – 10.00

Tízórai

Tanítók

6.

10.00 – 12.00

8-10 fős csoportokban

 

Séta a vízparton, növények megfigyelése, összehasonlítása:

1. vízparti fák (nyárfa, fűzfa):

-     méretük

-     törzsük (méret, mintázat, szín)

-     levelük (méret, szín, erezet)

-     hasznosításuk

2.1. vízi növények: sás, nád, gyékény

-     méretük

-     száruk (formája, mérete)

-     levelük

-     virágzatuk

-     hasznosításuk

2.2. békalencse, békatutaj, tündérrózsa

-   megfigyelés mikroszkóppal

2.3. a környezetbe nem illő tárgyak
    összegyűjtése

Stégeknél

1. béka megfigyelése, beszélgetés a
    fejlődési szakaszokról

2.1. halak jellemzői:

-     testfelépítés, testtájak

-     bőrük

-     mozgás, uszonyok

-     légzés

-     szaporodás

-     táplálkozás (növényevő, mindenevő, ragadozó)

2.2. ponty, kárász, harcsa megfigyelése,
    összehasonlítása:

-     méret

-     testfelépítés

-     testrészek (kopoltyú, uszonyok)

-     bőr (tapintás)

Egyesületi tagok,

tanítók, szülők

7.

12.00 – 13.00

Ebéd (bográcsban főtt egytál étel)

Egyesületi tagok, tanítók

8.

13.00 – 13.30

A horgászat eszközei, szabályai.

Egyesületi tagok

9.

13.30 – 15.30

Stégeknél horgászat 5-8 fős csoportokban

Egyesületi tagok, tanítók, szülők

10.

15.30 – 16.00

Séta az iskolába

Tanítók

Erdei iskolai program – vadászat

 

Sorszám

Idő

1. csoport

2. csoport

Felelős

1.

7.30 – 8.00

Gyülekező az iskolában.

Tanítók

2.

8.00 – 8.30

Séta a vadászházhoz

Tanítók

3.

8.30 – 9.00

Balesetvédelmi oktatás, a terepgyakorlat, a higiénia, szabályainak megbeszélése.

Vadásztársaság tagja

4.

9.00 – 9.30

Tízórai

Tanítók

5.

9.30 – 11.30

Előadás: vadászat, vadak

1. A vadászat eredete, mai célja, feladata.
    A hivatásos vadász feladatai, munkája.
    Vadgazdálkodás.

 

2. Vadak felosztása (apró-nagy; hasznos
    dúvadak; szárnyas-szőrmés).

 

3. A mi vidékünkön jellemző apró és nagy
    vadak:

-    fácán, fácánnevelés (fészekhagyó)

-    róka

-    mezei nyúl

-    őz

-    vaddisznó

Az állatcsaládok tagjainak megnevezése, röviden az életmódjukról

 

4. A nagyvadak (szarvas, őz, muflon,
    zerge, vaddisznó) jellemzői:

-    életmódjuk, szokásaik

-    trófeák növekedése, fajtái, vizsgálata

-    az agancs és a szarv különbsége, összehasonlítása, évgyűrűk számolása.

 

 

5. Hasznos kismadaraink:

    Életmód (fészeklakó)

    Madárvédelem (madáretető, fészekodú)

6. A vadászat eszközei

-    Puskák, puskafajták

-    töltények

-    sípok

-    távcsövek

 

Az előadás alatt a trófeákat, puskákat, sípokat, távcsöveket megfoghatják, vizsgálhatják.

Terepgyakorlat (traktorozás), a táj, állatok, állathelyek megfigyelése:

1. ősi, eredeti állapotú, védett szikes puszta
   
megtekintése, mely a Kiskunsági
    Nemzeti Park része.

-    Mit jelent a védettség fogalma (védett, fokozottan védett).

-    Nemzeti park célja, feladata.

 

2. fák vizsgálata:

-    fák szerepe a természetben

-    fa részei

-    törzsminta készítése (lap, zsírkréta)

-    minták összehasonlítása

-    évgyűrűk kialakulása, jellemzői, számolása

-    a fák hasznosítása (talaj megkötés, gazdasági hasznosítás)

 

3. állathelyek, állatok megfigyelése

-    vidékünkön élő madarak (barna réti héja, fehér kócsag, szürke gém, gólya) jellemzői

-    rókakotorék megfigyelése, kijáratok keresése

-    magaslesről madarak, őzek megfigyelése

4. Vadászkutya: zsákmány kimentése
    vízből

5. Környezetbe nem illő tárgyak
    összegyűjtése

Vadásztársaság dolgozói, tagjai

6.

11.30 – 12.00

Vadászkutya bemutató:

A kutyák szerepe a vadászatban.

Zsákmány keresése ismert, illetve ismeretlen helyen

 

7.

12.00 – 13.00

Ebéd

 

Vadásztársaság tagjai, tanítók

8.

13.00 – 13.30

Szabad játék

Tanítók

8.

13.30 – 15.30

Terepgyakorlat

Előadás

Vadásztársaság tagjai

9.

15.30 – 16.00

Séta az iskolába

Tanítók

 

 


Erdei iskolai program – rét

 

Sorszám

Idő

1. csoport

2. csoport

Felelős

1.

7.30 – 8.00

Gyülekező az iskolában.

Tanítók

2.

8.00 – 8.30

Böngésző a könyvtárban, növényhatározók keresése, a viselkedés, a balesetvédelem, a higiéniai szabályainak megbeszélése

Tanítók, könyvtáros

3.

8.30 – 9.00

Séta az ürgevárosi rétre

Tanítók, szülők

4.

9.00 – 9.30

Tízórai

5.

9.30 – 11.30

 

Megjegyzés:

Az 1-2. osztályosok csak 1 órát vizsgálódnak, 1 órát szabad játékkal töltenek

A rét élővilágának megfigyelés 5-7 fős csoportokban

Növényvilág megfigyelése

1. Fűfélék keresése

-    Gyakori fűfélék (mezei zsálya, réti here, réti boglárka, angolperje, csomós ebír) keresése - találunk-e a mi lakóhelyünkön is.

-    Növények keresése, azonosítása a növényhatározók segítségével. Megfigyelés:

-    A növény részei (gyökér, szár, levél, virág)

-    A növények összehasonlítása (hasonlóságok, eltérések)

-    Legelő és kaszáló fogalma. Lekaszált fű – széna. Hasznosítása.

2. Virágok (pipacs, szarkaláb,
    gyermekláncfű) keresése, megfigyelése,
    összehasonlítása.

3. A növények részeinek megfigyelése
    mikroszkóppal.

4. Ehető növények, gyógynövények
    (gyermekláncfű, kamilla, csalán, útifű)

5. Védett növény fogalma, a természet-
    védelem fontossága

 

Állatvilág megfigyelése

1. Rovarok keresése (pl. méh, darázs, dongó,  légy, szúnyog, hangya, cserebogár, katica)

Rovarok jellemzői

-    Testük felépítése (fej, tor, potroh)

-    Ízelt láb

-    Összehasonlításuk

-    Fedőszárny, hártyás szárny

-    Szúnyog, légy vizsgálata mikroszkóppal

-    Védekezés: szúnyog, kullancs ellen

Lepkék, pókok keresése

Pók és rovar összehasonlítása

Madarak

2. A rét hangjainak megfigyelése „heverészés, fülelés”

A hallott hangok és forrásuk megnevezése.

3. kisebb állatok lakóhelyének keresése
    (pl. ürge, vakond, pocok, egér)
     Rágcsáló fogalma
     Életmódjuk
     Táplálkozásuk
     Testfelépítésük (összefüggések keresése)

4. A környezetbe nem illő tárgyak összegyűjtése

6.

11.30 – 12.00

Tűzrakás, nyársalás előkészítése, a tűzrakás szabályai.

7.

12.00 – 13.00

Ebéd: nyársalás

8.

13.00 – 15.00

Állatok megfigyelése

Növények megfigyelése, meghatározása

9.

15.00 – 15.30

Szabad játék

10.

15.30 – 16.00

Séta az iskolába

 

 

 

 


 

Erdei iskolai program – helytörténet, régi mesterségek, eszközök

 

 

Sorszám

Idő

1. csoport

2. csoport

Felelős

1.

7.30 – 8.00

Gyülekező az iskolában.

Tanítók

2.

8.00 – 9.00

Böngésző a könyvtárban, régi eszközök, mesterségek keresése, a múzeumi viselkedés, a balesetvédelem, a szabályainak megbeszélése.

Tanítók, könyvtáros

3.

9.00 – 9.30

Tízórai az osztályteremben

Tanítók, tárlatvezető

4

9.30 – 9.45

Séta a helyi múzeumba 

Séta a Laposhalomhoz

5.

9.45 – 11.15

A kiállítás megtekintése, a tárlatvezetés meghallgatása:

-       településünk történetével kapcsolatos kiállítási tárgyak, régészeti leletek.

-       Mesterségek kellékei, szerszámai

-       A mindennapi élet használati tárgyai

Régészet fogalma, mivel foglalkozik a régész.

Településünk jelenlegi nevezetességei, rövid történetük, jellemzőik.

Séta a faluban

6.

11.15 – 11.30

Séta az iskolába

7.

11.30 – 12.30

Ebéd

8.

12.30 – 12.45

Séta a Laposhalomhoz

Séta a helyi múzeumba

9.

12.45 – 14.15

Séta a faluban

Tárlatlátogatás a múzeumban

10.

14.15 – 14.30

Séta az iskolába

11.

14.30 – 16.00

Szellemi és játékos vetélkedő az eddigi helyszíneken megfigyelt és hallott ismeretekből mozgással fűszerezve.