Tószegi Általános Iskola

Iskolánkban már hosszú évek óta október elején gyalogtúrára indulunk.

Így történt idén is, október 4-én közel 50 fős csoporttal indultunk a Holdvilág-árok meghódítására. A túra útvonala: Holdvilág-árok - Lajos-forrás - Dömör-kapu (Kőrösi Csoma emlékmű) - Dömör-kapui vízesés. Szerencsére az idő megkegyelmezett és amíg itthon folyamatosan esett az eső, addig ott majdnem mindenütt száraz talajon túrázhattunk (na jó, néha ott is szemerkélt, de nem volt sár). 

Holdvilág-árokba vivő piros "+" jelzésen indultunk. A buszmegállótól ezen útvonalon kb. 800 m séta után beérkeztünk a Holdvilág-árokba, melynek hossza kb. 1,5 - 2 km. Kezdetben egy laposabb területen haladtunk, a patakon néhányszor átkelve. Később a víz okozta károk miatt az utat néhol hatalmas ledőlt fatörzsek, sziklák és kövek nehezítették. Néhány fahídon átkelve továbbra is patakmederben haladva egyszer csak azt vettük észre, hogy a völgy egyre mélyebbre vájja be magát a hegyoldalba. Mindkét oldalon hatalmas fák árnyékolták be a völgyet. A völgyön belül egy kisebb tisztásra érkeztünk, ahol a patak enyhe kanyart vett. Itt található a távolabbi hegyoldalban a Domini-forrás, melynek vize iható. Továbbhaladva egy kicsit meredekebb szakaszon egyre több ledőlt fával, és hatalmas mohával fedett sziklával találkoztunk. Egy falépcsőkből álló kaptatón másztunk fel az árok tetejére, vagy továbbhaladtunk a kövek között a folyóvölgyben, és annak végén egy vaslétrán másztunk fel (Meteor létra). A létra mögött található a Remete-barlang. Ez előtt amennyiben megfelelő mennyiségű csapadék esik, vízesés alakul ki.

A völgyből felérve lezárt kőomladékhoz hasonlító helyre értünk. Ez a szurdokvölgy legszakrálisabb pontja, egy ősi kultuszhely. A Holdvilág-árkot az ősi magyar hitvilág kultikus helyként tartja számon. Sok régészeti leletet tártak itt föl az évek során, úgy mint csontokat, cserepeket és rovásírásos leleteket. Egyes régészek meggyőződése, hogy az ősi fejedelmek temetkezési helye volt, és így például Árpád fejedelem sírja is itt található. Az ásatások során valóban találtak egy sírkamrára hasonlító termet és egy női csontvázat is, de Árpád sírja nem került elő.

Ha továbbhaladunk az ősi kultuszhely mellett, akkor a Nagy-Csikóvár mellett elhaladva a piros +-ról áttérve a piros ■ –re a Lajos-forráshoz lyukadtunk ki. A forrás a nevét Nagy Lajos királyunkról kapta, ki állítólag gyakran vadászott ezen a környéken. „Az ősök forrása, szellemi és fizikai erőnlétünk őseinktől eredő megőrzésére és megtartására.” A forráshoz tartozó medencét Gabrinyi Sámuel építész álmodta papírra. A medence megvalósítására, a MTE Péntekiek Asztaltársasága révén kerülhetett sor 1908-ban.

A forrás után a kék +, majd a zöld ▲ jelzésen haladtunk a Dömör-kapu elnevezésű hely felé. A „dömör” szó oszmán török eredetű, jelentése: megerősített szoros, illetve vaskapu. Elsősorban vízeséséről híres a kerékpárosok által kedvelt területen található Dömör-kapu, Szentendrétől északnyugati irányban. Itt 7 méteres magasságból bukik le a Bucsina-patak. A műútra kiérve, majd azon balra fordulva kényelmes sétával jutottunk el a Dömör-kapu vízesésig. Egykor Dömör-kapu kőbánya volt. Mivel a terepviszonyok miatt nehéz lett volna vasutat építeni, drótkötélpályán szállították a nyersanyagot a szentendrei HÉV-állomásig. Itt található még a Dömör-kapui-barlang. A Dömör–kapu mellett megálltunk és megnéztük a Kőrösi Csoma Sándor emlékhelyet és kilátót. 

Gratulálunk minden résztvevőnek a közel 8 km-es, vadregényes útvonal megtételéért.

A túra szervezője: Bálint Jánosné DÖK vezető tanár,

a túravezető (az útvonal ötletgazdája): Fehér Ferenc tanár úr volt.

Kísérőtanárok: Arányi Lászlóné, Csendesné Rimaszombati Judit, Vágó Melinda, Berényi Gabriella tanárnők voltak.